A daganatos betegség egy olyan zavar, amikor a test bizonyos területén kóros sejtszaporulat alakul ki. A szervezet működése során folyamatosan keletkeznek új, egészséges sejtek, amelyek dolguk végeztével egyszerűen lebomlanak. A normál sejtosztódás folyamata azonban néha megsérül. Még mindig nem tudjuk biztosan, hogy ezt mi váltja ki, de amikor a sejtek jól szervezett keletkezése és lebomlása megzavarodik, egy csomó selejtes sejt termelődik. A selejtes sejtek nem tudják rendesen elvégezni a feladatukat, és valamiért azt a képességüket is elveszítik, hogy a sejtciklus végén szétessenek. Miközben folyamatosan szaporodnak, a szaporodás során egy csomó hibát felhalmoznak – és azt is továbbadják. Így hibás, alkalmatlan sejtek sokasága jön létre, ami gátolja az adott szerv, később az egész szervezet működését.
Tumor
A felszaporodott sejtek a szövetekben tapintható vagy egyéb vizsgálatokkal kimutatható csomókat képeznek. Innen ered a „tumor” szó, amely latin eredetű, és csomót jelent. Orvosi szövegekben találkozunk a carcinoma vagy neoplasma elnevezéssel is – ezek mind a daganat szinonimái. A tapintható elváltozásokat úgy hívjuk, hogy „szolid tumorok” – ez a magyarul furcsának tűnő jelző egy angol szóból ered, ami azt jelenti: „szilárd”. A kóros sejtek néha nem egy konkrét helyen szaporodnak el, hanem – például vérképzőszervi elváltozások esetén – a vérben vagy a nyirokrendszerben keringenek.
Áttét
Amikor a daganatos sejtek az eredeti helyről leszakadva más szövetekbe jutnak, ott megtapadnak és tovább szaporodnak, áttét alakul ki. Az áttét latin neve: metasztázis.
A daganatos elváltozást az orvosi szóhasználat malignus, vagyis rosszindulatú tumornak nevezi. Léteznek benignus, jóindulatú tumorok is. A benignus elváltozások nem okoznak áttétet. Ezek jellemzően nem veszélyesek a szervezetre – kivéve, ha olyan helyen vannak, ahol, ha túl nagyra nőnek, problémát okozhatnak.