A daganatos betegség egy olyan zavar, amikor a test bizonyos területén kóros sejtszaporulat alakul ki. A szervezet működése során folyamatosan keletkeznek új, egészséges sejtek, amelyek dolguk végeztével egyszerűen lebomlanak. A normál sejtosztódás folyamata azonban néha megsérül. Még mindig nem tudjuk biztosan, hogy ezt mi váltja ki, de amikor a sejtek jól szervezett keletkezése és lebomlása megzavarodik, egy csomó selejtes sejt termelődik. A selejtes sejtek nem tudják rendesen elvégezni a feladatukat, és valamiért azt a képességüket is elveszítik, hogy a sejtciklus végén szétessenek. Miközben folyamatosan szaporodnak, a szaporodás során egy csomó hibát felhalmoznak – és azt is továbbadják. Így hibás, alkalmatlan sejtek sokasága jön létre, ami gátolja az adott szerv, később az egész szervezet működését.

Tumor

A felszaporodott sejtek a szövetekben tapintható vagy egyéb vizsgálatokkal kimutatható csomókat képeznek. Innen ered a „tumor” szó, amely latin eredetű, és csomót jelent. Orvosi szövegekben találkozunk a carcinoma vagy neoplasma elnevezéssel is – ezek mind a daganat szinonimái. A tapintható elváltozásokat úgy hívjuk, hogy „szolid tumorok” – ez a magyarul furcsának tűnő jelző egy angol szóból ered, ami azt jelenti: „szilárd”. A kóros sejtek néha nem egy konkrét helyen szaporodnak el, hanem – például vérképzőszervi elváltozások esetén – a vérben vagy a nyirokrendszerben keringenek.

Áttét

Amikor a daganatos sejtek az eredeti helyről leszakadva más szövetekbe jutnak, ott megtapadnak és tovább szaporodnak, áttét alakul ki. Az áttét latin neve: metasztázis.

A daganatos elváltozást az orvosi szóhasználat malignus, vagyis rosszindulatú tumornak nevezi. Léteznek benignus, jóindulatú tumorok is. A benignus elváltozások nem okoznak áttétet. Ezek jellemzően nem veszélyesek a szervezetre – kivéve, ha olyan helyen vannak, ahol, ha túl nagyra nőnek, problémát okozhatnak.

A selejtes sejtek keletkezése

Ahogy a tudomány fejlődik, egyre többet megtudunk azokról az élettani folyamatokról, amelyek a sejtjeinkben zajlanak. A selejtes sejtek kialakulásának mechanizmusa még nem ismert teljesen, azonban van egy csomó dolog, amit már tudunk.

A sejtgyár

A sejtek normális osztódása bonyolult folyamat, amelyet egy genetikai parancs irányít. Ez a genetikai parancs tartalmazza az utasításokat a sejtgyár normális működéséhez. Azt, hogy minden a tervek szerint menjen, külön erre a célra „gyártott” molekulák felügyelik. Ők a sejtjeink minőségellenőrei, akik nemcsak észreveszik a hibát, de ha szükséges, utasítást is adnak arra, hogy a sejtgyár kiiktassa a sérült részt, és kijavítsa a hibát. Ez az ellenőrzés nagyon alapos – a sejt osztódásának minden lépésénél rengeteg molekula figyel, ellenőriz, javít, hogy minden rendben haladjon.

Mutáció

A folyamatba azonban néha mégis hiba csúszik. Előfordul, hogy a genetikai állomány valahogy megsérül – ezt mutációnak hívjuk. A mutáció többnyire valamilyen külső hatás következménye: szennyező anyagok, kemikáliák, ultraibolya sugárzás, dohányzás…

Az is lehet, hogy a sejt osztódása során történik valami hiba, és a sérült rész valahogy átcsúszik az ellenőrző mechanizmusok szűrőjén. A minőségellenőrzés hatékonysága az évek előrehaladtával csökkenhet. Ezért van az, hogy idősebb korban gyakoribb a daganatos elváltozások előfordulása.

Van úgy, hogy valamelyik felmenőnktől örököltünk kóros információt tartalmazó géneket. Amikor ez a génszakasz aktiválódik, a folyamat onnantól a kóros információk alapján fut tovább.

A daganatos betegség örökölhető?

Nem, a daganatos betegség nem öröklődik, vagyis nincs olyan, hogy egy beteg szülő gyermeke maga is biztosan érintett lesz. A daganat kialakulásának az esélye azonban átadódhat. Ez azt jelenti, hogy ha egy családban az anya olyan emlőrákban szenved, amely genetikai mutációhoz köthető, akkor az ő gyermekeinek fokozottabb a kockázata az emlőrák vagy bármilyen más daganatos betegség kialakulására. Ez nem azt jelenti, hogy a gyerekek biztosan megbetegszenek. A magasabb kockázattal azonban fontos tisztában lenni, mert ha tudunk róla, tehetünk ellene. A rendszeres szűrővizsgálatok, a tudatos életmód, az egyéb károsító hatások elkerülése (dohányzás, túlzásba vitt szolárium stb.) ilyenkor sokat segít.

A megelőzésről a következő fejezetben olvashatsz, az életmódról kicsit később, de ha már most odaugranál, meg is teheted, katt ide.