Megérintett Mariann esete. Van valami, ami egy ilyen helyzetben segít?
Én azt tapasztalom, hogy akár a tökéletes teljesítményről, akár az önzésnek címkézett önvédelemről – vagy akármilyen más, lelki csapdáról van szó, pontosan ismerjük a szervezetünk válaszát. Sokszor hallom érintettektől: „Valahol legbelül tudom, hogy igazam van. Tudom, hogy jogom van fáradtnak lenni, tudom, hogy az önvédelmem nem önzés…” Valahol legbelül, a lélek legmélyén ott van egy hang. Tisztán hallhatók a válaszai, csak nem merünk, nem tudunk hallgatni rá.
Sokat segít, ha megtanulsz elcsendesedni, és odafigyelni erre a belül megszólaló hangra
A valódi odafordulás, a társaktól érkező igazi, értő támogatás is nagyon sokat jelent. Az érintetteknek az a közössége, akik elfogadnak úgy, ahogy vagy – ha kell, gyengének, kicsinek, elesettnek… Segít az is, ha a társak elfogadó közösségében nyitott vagy a visszajelzéseikre, és engeded, hogy mások szemén keresztül is ránézz a dolgaidra. Komolyabb elakadásnál a pszichoterápia nyújthat segítséget.
Sokan vannak, akik előtted megjárták ezt az utat. A blogbejegyzések között is olvashatsz ezekről:
Azoknak a működéseidnek az átalakításában, amelyek szükségtelenek, és nem szolgálnak megfelelően, segítségedre lesz az alábbi jelen-lét gyakorlat.
A régi berögződéseidet a jelenben írhatod át. Lehet, hogy korábban alakultak ki, lehet, hogy a gyerekkorodból hozod őket, de mindarra, ami elmúlt, már nincs hatásod. A magaddal hozott múlt azonban a jelen történéseiben tettenérhető. A tettenérésben nagy segítség, ha figyelsz magadra, ha figyelsz a szervezeted jelzéseire.
Biztos előfordult már veled, hogy hirtelen azt érezted: valami nem stimmel. Egy teljesen ártatlan, mindennapi helyzetben megjelent benned ez a furcsa érzés. Talán te magad sem értetted, honnan jön, mégis ott volt. Az is lehet, hogy egy sokszor ismétlődő helyzetben, ami látszólag megszokott, amire sosem kérdeztél rá, egyszer csak azt érezted, hogy „ez így nincs rendben.”
A közérzeted jelez – a helyzet, amiben vagy, sérti az önazonosságod. Valami ki nem mondott elvárás meggátolja – de legalábbis megnehezíti – hogy úgy érezz, vélekedj, viselkedj, ahogy azt igazán a sajátodnak érzed. Mégis, ilyenkor ezt az érzést legtöbbször elhessegeted. Valahogy elnyomod, túllépsz rajta. Megmagyarázod magadnak, hogy miért ne hallgass rá: „De hát egy fegyelmezett ember nem nyafog, teszi a dolgát.” „Most miért akadékoskodjam, jobb a béke.” „Végülis nem egy nagy dolog.” „Képes vagyok rá, belefér…”
De ez a „furcsa érzés” fordulópont is lehet: dönthetsz úgy is, hogy odafigyelsz rá, és teret adsz a benned megbújó új döntéseknek, utat adsz valódi önmagadnak.
A négy kérdés gyakorlat ehhez ad fogódzót. Az első három kérdés segít abban, hogy pontosan körbejárd, mi is zajlik benned. Mi az, ami a tényleges szituációból fakad, és mi az, ami régebbről hozol, és öntudatlanul ismételsz. A negyedik kérdéssel megtalálod, hogy milyen új úton indulj tovább.
Gyakorlat: négy kérdés a „jelen-lét”-ért
Ha bármilyen helyzetben a szervezeted jelez, hogy „valami nem stimmel”, állj meg egy pillanatra, és vegyél néhány mély levegőt. Az is sokat segít, ha elkezded a tudatos légzés gyakorlatot. Az, hogy a figyelmed a légzésedre összpontosítod, segít megérkezni a jelenbe. Segít abban is, hogy eltávolodj a történtektől, és egy objektív, tisztább látószögből nézz magadra.
Nézzünk meg egy helyzetet!
Órák óra várakozol a szakorvosi vizsgálatra, mire kijön egy asszisztensnő. Jól leteremt, hogy a papírt mért nem dobtad be az ajtóra rögzített postalábába, hogy tudják, hogy megérkeztél.
Tegyél fel négy kérdést:
1. Mi történik?
Írd le magadban a helyzetet. Figyeld meg, hogy ami történik, az csak egy aktuális, jelenbeli dolog-e. Van-e benne olyan szokásos, ismétlődő elem, amiben egy múltbeli, berögzült működésed köszönhet vissza.
Megfogalmazódhat benned: Már megint jól leteremtettek. Jellemző, velem mindig ez történik.
2. Hogyan reagálsz?
Mit érzel?
Mit gondolsz?
Mit teszel?
Vizsgáld meg, hogyan reagálsz a helyzetre. Vizsgáld meg részletesen az érzéseidet. Hogy vagy itt és most? Mit érzel, hogyan hat rád mindaz, ami veled és benned zajlik?
Tudatosítsd, hogy mit gondolsz a helyzetről – és a helyzetben önmagadról. Mi történik veled, és hogyan reagálsz a történtekre? Azt is vizsgáld meg, hogy belül, a fejedben mit csinálsz. Mi az a „mozi”, ami belül fut? Figyelj a belső beszédre, hogyan kommentálod magadnak a történteket.
Például érezheted ezt: nagyon vacakul vagyok, rettenetes ez az egész. Leblokkoltam, tehetetlen vagyok, mint egy kisgyerek. Van bennem düh is, de félek kimutatni, mert kiszolgáltatott vagyok. Persze ettől még jobban szégyellem magam.
Gondolhatod azt: ha igazán belegondolok, tudom, hogy méltatlan mindaz, ami történik velem. Mindig ilyen helyzetbe kerülök, újra és újra ezt élem meg a munkahelyemen, a családban… Meghúzom magam, engedek, csak hogy ne legyen baj. Pedig tudom, hogy jogom van megvédeni, képviselni magam, de nem vagyok képes rá. Igen, azt gondolom, hogy ez így nincs rendjén.
Reagálhatsz így: megijedek, alig merek megszólalni, amit mondok, csupa mentegetőzés és bocsánatkérés. A fejemben végigfut, hogy ha most visszaszólok, az asszisztens leordítja a fejem. Szinte látom magam előtt a jelenetet, ahogy mindenki szeme láttára megsemmisülök. Folyamatosan ismételgetem magamban: „Jaj, de hülye vagyok, észre kellett volna vennem a kiírást.” Megpróbálom jól összehúzni magam. Bár eszembe jut, hogy nem biztos, hogy ez így rendben van, ilyenkor így szoktam reagálni, csak hogy elkerüljem a bajt.
3. Mit szeretnék?
Gondold végig, hogy a viselkedésed, a reakciód az-e, amit ebben a helyzetben szeretnél. Olyan-e, ami a te szervezeted, a te egész létezésed célját szolgálja. Ha nem, ezen a ponton hozhatsz egy új döntést.
Vedd számba, mit szeretnél. Hogyan éreznéd jól magad, hogyan szeretnél reagálni, hogyan szeretnél gondolkodni magadról és a helyzetről ebben a szituációban? Nézd meg, hogy ez az új döntés milyen módon változtatja meg az érzelmi világodat itt és most, és mit változtat a hasonló helyzeteken a jövőben.
Azt szeretném: ha ebben a helyzetben – és minden hasonló helyzetben – ha ki tudnék állni magamért. Szeretném felszámolni a félelmet, és megtalálni a hangom. Megtalálni a valódi válaszaimat, ami nem bántó, nem sértő, de határozott és helyénvaló.”
4. Mit tehetek most és általában?
Gondold végig, mit tehetsz most és általában:
Mit tehetek most? „Kifelé” talán semmit, de belül, „önmagam felé” nagyon sok mindent tehetek itt és most! Először is – és talán ez a legfontosabb most – odaállhatok magam mellé. Ahelyett, hogy a belső beszéddel tovább kárhoztatnám magam, inkább néhány jó szóval megsimítom az amúgy is megtépázott lelkem. Elmondom magamnak, hogy semmi olyasmit nem tettem, amiért így kellene bánni velem – másnak vagy önmagamnak. Gondolatban megölelhetem, sőt, megdicsértem magam – hiszen ezen a ponton elindult a változás!
Lehet, hogy itt és most ennek az asszisztensnőnek nem tudok visszaszólni, de a nyugalmamat, méltóságomat megőrizhetem. Számbaveszem mindazt, ami van. A fejemben kialakult ijesztő gomolyagból visszatérek az itt és most-ba, ahol egy felnőtt, alapvetően vidám, jó szándékú ember vagyok. Azt hiszem, folytatom a tudatosan légzést, az valóban segít…
Mit tehetek általában? Először is elhatározom, hogy továbbra is éber leszek. Ha méltatlanul bánnak velem, felismerem, mert itt kezdődik, hogy megváltoztassam azt a régi mintát, ami eddig irányított. Abbahagyom, hogy magamat kárhoztatom, és visszahúzódok. Megkeresem a saját hangom, és elmondom, mit szeretnék. A két barátnőmmel már jól megy, nekik meg tudom mondani, ha valami nem esik jól. Ők kedvesen és megértően fogadják, és ez sokat segít. Keresek egy jó kommunikációs tanfolyamot, és azt is megnézem, milyen könyvet vagy YouTube-videót találok ebben a témában. Keresek egy közösséget is, ahol mindebben támogatnak.
+ 1: nagyon fontos lépés
Légy hálás magadnak mindezért! Sokat tettél az érzelmi egyensúlyodért, és ezzel az egész szervezeted zavartalan működéséért. Éld át, és fejezd ki ezt a hálát magadnak.