Hányszor?
Hányszor kell egy nap megcsinálnom a gyakorlatot?
A Simonton-házaspár az általuk vezetett klinika betegeinek azt javasolta, hogy naponta háromszor végezzék el ezt a gyakorlatot. Fontos azonban, hogy ezek a betegek bentlakásos klinika programján vettek részt, így az egész napjukat önmagukra tudták fordítani. A mindennapok sodrában, kezelések, család, munka mellett ez nehezen tartható. Az is jó, ha napi kétszer vagy egyszer csinálod végig, ahogy számodra belefér. A hangsúly a rendszerességen van. Könnyű azt mondani, hogy „most fontosabb dolgom van”, de a példák azt mutatják, hogy az imagináció akkor „hat”, ha végzed, és főleg ha kitartóan.
Meddig tartson?
Mennyi ideig tartson a gyakorlat?
Nincs megszabott időkeret. A gyakorlat idejét két dolog határozza meg: mennyire élvezed, mennyire esik jól benne lenni, és mennyi ideig tart, amíg a „mozi” lépéseit végigveszed. A forgatókönyv egészén végigmenni lehet néhány perc, fél óra, de akár hosszabb is. Hallgass a szervezeted belső jelzőrendszerére; az megmutatja, mi az ideális időtartam. A lényeg, hogy ne kötelességből végezd, hanem mert örömöt okoz átélni, ahogy a védelmi rendszered rendben működik, a szervezeted megtisztul és megszabadul a rendellenes sejtektől.
Az immunrendszerem működik?!
De hát beteg vagyok! Hogy működhetne jól az immunrendszerem?
A védelmi rendszerben megvan a lehetőség, hogy visszaálljon az eredeti egyensúlyi működésre. Megvan az erő és a potenciál, hogy megtalálja eredendő, természetes állapotát, azt, amikor rendben zajlik minden. A védelmi rendszer úgy lett kitalálva, hogy egy élethosszig képes a hibátlanul működni.
Egy kedves betegem – Miklós – 49 évesen kapta meg a daganatos betegség diagnózisát. A szervezete egészen addig egyensúlyban volt, a védelmi rendszere minden külső és belső betolakodóval elbánt. A betegséggel ez az egyensúly felborult: a reparáló–felülgyelő–tisztító brigád már nem bírt el a szervezetében felszaporodott rendellenes sejtekkel.
A helyzet rendezéséhez komoly műtéti beavatkozásra, és további kezelésekre volt szükség. Miután megoperálták, megkapta a kemoterápiát és a sugárkezelést, tumormentessé vált – a szervezete újra egyensúlyi állapotba került. Ezt az egyensúlyt azóta – immár 17 éve – őrzi.
Azt mondod, az onkológusa megoldotta?
Igen, az orvosra is szükség volt hozzá, de Miklós az életmódján is sokat változtatott. Csökkentette a bevitt „szemetet”, és sok jó dologgal látja el a szervezetét. Felhagyott a dohányzással, nem fogyaszt többé alkoholt, odafigyel a táplálkozására. Sok zöldséget és gyümölcsöt eszik, rendszeresen mozog, jógázik, hétvégenként túrázik. Most már a lelki „szemetet” is máshogy kezeli: ha kell, bátran mond nemet. Figyel a teherbírására, és ha a belső jelzőrendszere azt kéri, pihen. A feltöltődésre is elegendő időt szán… és persze rendszeresen relaxál 😊 A védelmi rendszere meg vidáman teszi a dolgát, ahogy előtte: visszazökkent az eredeti kerékvágásba.
Hogy miért pont az ő esete jutott az eszembe? Miklós a kezelések alatt rendszeresen végezte a gyógyító mozi gyakorlatot. A műtét után, a kezelések alatt – mindvégig. Még egy különleges vérvizsgálatra is elment, és mikroszkóp alatt megnézte, hogy működnek immuntestőrsége szorgos kis sejtjei – mert ott voltak, ott vannak akkor is. A kemoterápia őt is megviselte, volt, amikor gyengének és elesettnek érezte magát. A gyógyító mozi során mégis, mindvégig, azt a védelmi rendszert jelenítette meg, ami úgy működik, ahogy kell. Azt a működést, amihez vissza akart találni.
A szervezetedben megvan az az erő, hogy visszaálljon a normál, egészséges alapműködéshez. Persze, az orvosi segítségre szükség van, de képes rá, még onkológiailag súlyosnak ítélt helyzetből is – a gyógyulástörténetek ezt mutatják. A „megszólítható” immunrendszer, az ott rejlő lehetőség olyankor is ott van.
A gyógyító mozi során ne azt jelenítsd meg, amit az immunrendszered működéséről – vagy pontosabban működésképtelenségéről – gondolsz. Azt a képet a félelem vetíti. Jelenítsd meg azt, amit szeretnél – azt, ahogy a dolgok rendben mennek. A megfelelően működő védelmi rendszert, ami – rendeltetése szerint – képes megbirkózni a kívülről vagy belülről keletkező károsító ágensekkel. Azzal a potenciállal és lehetőséggel kapcsolódj össze az gyógyító mozi képsorai vezetésével, ami ott rejlik a védelmi rendszeredben – és amely az egyensúly helyreálltával évtizedek után is megőrizhető.
A mai onkológiai kezelés hatalmas segítséget jelent a betegség elleni harcban
Egyre jobb, okosabb és hatékonyabb szereink vannak. De daganatos betegségből akkor is meggyógyultak emberek, amikor a hagyományos gyógyítás még gyerekcipőben járt. Ezt úgy hívjuk, hogy „spontán gyógyulás” – ami csak úgy lehetséges, ha feltételezzük, hogy az az erő, az a lehetőség, amivel az egyensúlyi állapot helyreállítható, valahol ott lehet, még a legnehezebb helyzetben is. Az imaginációval ezt a lehetőséget, ezt a potenciált szólítod meg.
Le is írjam? Vagy elég fejben csinálni?
Miért kell leírni vagy lerajzolni a gyógyító mozi lépéseit? Nem elég fejben kitalálni?
Nem kötelező, de érdemes. A forgatókönyv vagy az ábra készítése során sok apró részlet derülhet ki, amire korábban nem gondoltál. Ha lerajzolod, a kép lehetőséget ad arra is, hogy ellenőrizd: minden elem a helyén van-e. Mint minden jó filmnél, a gyógyító mozinál is az átgondolt, jól felépített és kidolgozott jelenetsor a siker titka.
A tényleges imaginációs gyakorlatot érdemes akkor elkezdeni, amikor összeállt benned, hogy mik az egymást követő lépések. Így a „mozizás” alatt nem bizonytalanodsz el, és nem vonja el a figyelmed, hogy azon gondolkodsz, hogy „mi következik”, vagy „jól csinálod-e”.
Ha van egy jól megtervezett forgatókönyved, amely lendületesen és találóan ábrázolja a szervezet egyensúlyának helyreállását, sokkal oldottabban és magabiztosabban végzed majd a gyakorlatot. Ez a magabiztosság segít abban is, hogy a gyakorlatot könnyeden, örömmel és felszabadultan csináld. Ahogy az immunrendszered. 😊
Mi van, ha nincs olyan képzelőerőm?…
Nekem nem túl jó a fantáziám…Másoktól azt hallom, hogy mindenféle színes-szagos dolgokat látnak, de én nem látom, inkább tudom, hol tartok. Gondolatban követem. Ez jó így?
Ahogy olvashattad itt, a belső képek természete más, mint amit a képernyőkön megszoktunk: elmosottak, halványak, szakadékonyak, nehéz őket megragadni – ez teljesen rendben van így. Az emberek között jelentős különbség lehet abban, hogy ki milyen könnyen ismeri fel vagy milyen színesen alkotja meg a belső képeit.
Vannak vizuális típusúak, ők könnyen „látják” a képeket, de vannak akusztikus és kinesztetikus típusok is: náluk a hangok, mozgás- vagy testérzetek dominálnak. Volt olyan betegem, aki hozzád hasonlóan nem látta, hanem elmesélte magának a gyógyító mozit. Az immunrendszerét Hupikék törpikékkel jelenítette meg, akik a testét „kitakarítják”.
„Tudod, nálam így megy – mesélte –, leülök a kedvenc karosszékemben, és indulhat is a mese. Szólok: ’Gyertek, törpikék!’ – és utána mondom, hol járnak, mit csinálnak: a szőnyeget porolják, porszívóznak, a kimosott, kivasalt függönyt teszik fel a frissen lemosott ablakra… a végén pedig megdicsérem őket: ’Nagyon jó munkát végeztetek, máskor is várlak benneteket!’”
Ez is lehetséges, és megfelelő módja a gyógyító mozinak.
Szükséges-e a relaxáció a gyakorlat elején?
Minél intenzívebb és részletgazdagabb egy belső kép – azaz minél több érzékszervi ingert kapcsolsz hozzá –, annál erősebb a hatása. A gyógyító mozi előtti relaxáció ezt a lehetőséget segít megteremteni. Ahogy a külső ingerek felől befelé fordulsz és merülsz a képek világában, a hatás intenzívebbé válik.
A relaxáció azért is hasznos, mert minden relaxációs gyakorlat már önmagában is jót tesz – az egész lényednek. Megnyugtat, kisimít, harmóniát teremt, és ezzel támogatja a védelmi rendszered működését.
Ha azonban „csak” arra van időd, hogy egy gyógyító mozi erejéig összekapcsolódj önmagaddal, jobb relaxáció nélkül végigcsinálni, mint egyáltalán nem.
Képzelet, vagy szimbolikus kép?
Számít, hogy a sejteket képzelem el, vagy szimbolikus képet használok?
Mindkét változat megfelelő. A lényeg, hogy a leírt alapszempontokat tartsd be. A selejtes sejt mindig kicsi, szürke, esetlen, jellegtelen. A védelmi rendszer mindig összerendezett, egyértelmű fölényben van számban, nagyságban és erőben. Csak néhány selejtes sejtet képzelj oda, és lásd, ahogy a folyamat végén a védelmi rendszer épp eltakarítja az utolsót is. Néhány képkockával zárd, ahol látod, hogy az egész szervezeted tiszta, „itt és most”, és hogy az egészségedet megőrzöd a távoli, boldog jövőben is.
Mindig ugyanaz legyen a mozim?
Mindig ugyanaz legyen a gyógyító mozim?
Nem. A gyógyító mozi változhat. Ha ráunsz a korábbi forgatókönyvre. Ha már nem jelent örömet, nem lelkesít, kényszerűen csinálod, változtass rajta.
Ha változik az onkológiai kezelésed (például kemoterápia után az az elem kikerül, sugárkezelésnél bekerülhet a gyógyító sugárnyaláb…).
Ha valamit változtatsz az életmódodon, például elkezdesz rendszeres mozogni. Ennek a jótékony hatását beleteheted a moziba – a védelmi sejtjeid edzettebbek, még fürgébbek tőle…
Ha eltávolítják a rendellenes sejteket, műtéttel vagy egyéb onkológiai kezeléssel: ilyenkor csak a „tisztó mozit” használd. Azt jelenítsd meg, ahogy a tested épségét felügyelő rendszerek rendben végzik a dolgukat. Kitakarítanak mindent, ami nem odavaló, a szervezeted tiszta, és megfelelően működik.
Nekem könnyebb, ha valaki vezeti a gyógyító mozit… nehezebben kalandozik el a figyelmem.
A vezetett imaginációra is igaz az, ami a relaxációra: ha a figyelmed bármi miatt nehezen tudod összpontosítani, a vezetés segítséget jelent. Ahogy már írtam, ha rossz a közérzeted, ha fáj valamid, vagy ha bármi megnehezíti, hogy az imagináció lépéseire figyelj, akkor könnyebb, ha valaki vezet. Ezért készítettük neked ezt a hanganyagot.
Bár a vezetett imagináció sokaknak kellemesebb és mélyebb, igazán a saját magad számára kialakított kép a tiéd. Ez az, ami rólad szól, rád szabott, a te gondolataidat és érzéseidet fejezi ki, és ebben a tempót is az aktuális igényeidhez igazíthatod.
Ha a figyelmed elkalandozik – ez teljesen természetes, bármikor előfordulhat – egyszerűen tereld vissza, és folytathatod ott, ahol abbahagytad. Emlékszel, amit a csintalanul ugráló majomseregről írtam? 😊
A mellékhatásokat is csökkentheti?
A gyógyító mozi a mellékhatások csökkentésére is használható?
Igen. A gyógyító mozi során megjelenítheted, hogy a szervezeted barátsággal fogadja a kezeléseket, és a gyógyszerhatás csak a sérült, selejtes sejteket érinti, az egészségeseket nem. Elképzelheted például, hogy az ép sejtjeidet egy olyan varázsgömb, vagy energia pajzs veszi örül, ami a kemoterápiát vagy a sugárhatást nem engedi át.
A fantáziád segítségével a fájdalom is „átrajzolható”. Ehhez először figyeld meg, hogy milyen színt vagy színeket, milyen formát, kiterjedést, állagot ölt számodra az adott területen jelentkező fájdalom. Van-e benne mozgás, hőérzet, milyen a mozgás iránya, ritmusa… Aztán az így, szimbolikusan megjelenített fájdalmat gondolatban vedd ki, és alakítsd át. Ha vörös, forró és kemény villogó gömb volt, akkor csinálj belőle puha, békésen forgó zöld kockát. Tedd vissza, és nézd meg, hogy mit változott-e a fájdalom. Ha kell, alakíts még rajta…
De azt is elképzelheted, hogy a fájdalom egy szemétkupac a szervezetedben – amit azután kitakaríthatsz. Addig igazíts a képen, amíg eléred a kívánt hatást.
Azt azonban tartsd észben, hogy a fájdalom nagyon megterhelő. Nem bátrabb vagy erősebb az, aki tűi a fájdalmat, ne vesztegesd hát rá a gyógyulásra fordítható, értékes energiáidat. Ha szükséges, kérj és fogadj el fájdalomcsillapító gyógyszert – ennek a hatását is kiegészítheted egy jó „mozival”. A megfelelően adagolt, orvosilag felügyelt fájdalomcsillapítókhoz nincs hozzászokás. Bár tudom, sokan ettől félnek ettől, én sokszor láttam, hogy az átmenetileg szedett gyógyszert később gond nélkül el lehetett hagyni.
…és amikor a betegség az immunrendszert érinti?
Én egy sajátos helyzetben vagyok, mert vérképzőszervi betegségem van. Vagyis nálam az immunrendszer sejtjei érintettek. Hogyan tudnám így azt elképzelni, hogy jól működnek?!
Mit gondolsz, a vérképzőszervi zavar azt jelenti, hogy az immunrendszered minden eleme „hibás”?
Erre így még nem is gondoltam! De most, hogy kérdezed: a hiba csak a fehérvérsejtjeim egy részére vonatkozik. A többi jól működik!
Igen! Ahogy bármelyik másik szervednél – itt is csak a sejtek egy része érintett. Egy kicsi része. Ha a vesén van egy elváltozás, az a vese tömegéhez, az egészségesen működő részéhez képes elenyésző. Persze megfelelő kezelés nélkül ez a kicsi is csinálhat nagy bajt, de ha belegondolsz, maga az elváltozás parányi. Így van ez a vérsejtjeidnél is. Az immunrendszered egészséges része továbbra is teszi a dolgát, végzi a feladatát megfelelően.
A gyógyító mozi során az immunsejtjeid ép részén legyen a hangsúly. Azt jelenítsd meg, hogy az immuntestőreid jól működő csapata kiszúrja a saját rendszerén belüli hibás elemeket. Felismeri és eltávolítja a selejtet – helyette pedig új, ép, egészséges sejteket termel a sejtgyár.
A legtalálóbb analógia erre egy méhkaptár működése – hiszen ott is pont így zajlik minden. A méhkirálynő által rakott peték a méhsejtben – a méhek által viaszból épített, hatszögletű, mézzel teli kis szobákban – lárvává, majd érett rovarrá érnek. Ha felnőttek, kiröppennek, és vidáman teszik a dolgukat. Előfordul azonban, hogy egy lárva hibás, selejtes irányba fejlődik. A méhsejt körül szorgoskodó felügyelő brigád, a kaptárnak az a része, aminek a feladata az utódok megfelelő gondozása, észleli a hibát. Tudod mit tesznek, ha észreveszik, hogy egy lárva nem úgy fejlődik, ahogy kellene? Egyszerűen feldolgozzák – ma úgy mondanánk, újrahasznosítják. A nem megfelelő irányba induló lárvát elemeire szedik, a méhsejtet gondosan kitakarítják, utána megtöltik újra finom, tápláló mézzel, és egy új petét raknak bele.
A kaptár egésze folyamatosan őrzi az egyensúlyát. A dolgozóknak az a része, ami az utódokat felügyeli, résen van, figyel. Ha hibát észlel, kijavítja. Ez garantálja, hogy a méhek egészségesek lesznek – és egy része később maga is beáll felügyelni a következő generáció épségét.
Mi van, ha elalszom?
Mi történik, ha belealszom? Baj, ha a gyógyító kép vagy a relaxáció során elalszom?
Ha belealudtál, alszol egy jót. 🙂 Az alvás a legmélyebb relaxáció, ennek önmagában is gyógyító ereje van. Ha elaludtál, valószínűleg sokkal nagyobb szükséged volt arra, hogy pihenj, aludj, mint hogy figyelj és koncentrálj.
A tested megsúgja, hogy mire vágyik, csak nem egyszerű hallgatni rá, a sok „zaj” – elvárások, feladatok, kötelezettségek – elnyomják a hangját. Sokszor a cselekedeteinket ezek vezetik: mit kellene tenni, mi van előírva, mi a helyénvaló – és ez sokszor szembe megy a szervezet a aktuális teherbírásával, valódi igényeivel.
Nem egyszerű megtalálni azt a finom egyensúlyt, hogy a dolgaid is haladjanak, és a szervezettel is összhangban legyél – de ha rendszeresen relaxálsz és imaginálsz, ez is egyre könnyebbé válik majd.
Mit jelent ráhangolódni a szervezetem belső jelzőrendszerére, és az iránymutatását követni? Mit jelent mindez a mindennapokban?
Néha egészen egyszerű dolgot, például azt, hogy ha szomjas vagy, iszol.
Bizonyára veled is megtörtént már – mint mindannyiunkkal – hogy érezted, hogy szomjas vagy, de elnyomtad az érzést. A „feladat” fontosabb volt, csináltad tovább a dolgodat. Pedig a víz olyan a sejtjeidnek, mint az autódnak az üzemanyag. Ha jól fel vannak töltve, a sejtek sokkal „olajozottabban” működnek. Azzal, hogy észreveszed a szomjúságot, és megiszol egy pohár vizet, a szervezeted kiegyensúlyozott működését jelentősen támogatod! Egy pohár víz sokkal többre jó, mint gondolnád – erről Tudástárunkban is találsz egy cikket: Az éltető víz
Ha alvásmínuszban vagy – vagyis nem aludtál eleget, adósa vagy a szervezetednek –, könnyen előfordulhat, hogy relaxáció vagy imagináció közben elalszol. Ilyenkor sokkal fontosabb, hogy aludj, mint hogy relaxálj vagy imaginálj.
Képzeld el a világ legerősebb, legfelkészültebb, legszorgalmasabb csapatát, amelyet úgy küldenek harcba, hogy a testőrök álmosak. Vagy szomjasak… Fáradtan, kimerülten hogyan végeznék jól a dolgukat?
Ha mégis nekikezdesz az imaginációhoz úgy, hogy előfordulhat, hogy elalszol, cseréld meg a sorrendet: a mozit kezdd a végéről. Indíts a záróképpel, azzal, amikor látod magad magad egészségesen, az itt-és-most-ban, és látod magad egészségesen a boldog jövőben, ahogy a céljaid megvalósulnak. A mozifilmek is gyakran használják ezt a trükköt: megmutatják a történet végét, majd végigviszik a nézőt az odavezető úton. Ha megvan a gyógyító mozid vége, bármikor belealhatsz: a történet akkor is „odaér”, amikor te pihensz.
Már jól vagyok…
Én már évek óta jól vagyok. A félelem néha még visszatér, de az eredményeim negatívak, minden rendben van. Mégis csináljam a gyógyító mozi gyakorlatot?
A gyógyító mozi akkor is használható, ha már évek, vagy évtizedek óta egyensúlyban vagy – sok ilyen estet látunk. Ha jól esik elidőznöd gondolatban a szervezeted harmonikus működését megjelenítő képsoroknál, akkor használd! Jó szolgálatot tesz, hogy megőrizd a barátságot a testeddel, a védelmi rendszereddel. Ilyenkor már csak a tisztító mozi képsoraira van szükség – ahogy azt a gyógyító képről szóló fejezetben írtuk. Csak azt jelenítsd meg, hogy ha itt-ott keletkezne selejtese sejt, vagy bejutna a szervezetedbe bármilyen nem odavaló anyag – baktérium, vírus, szennyeződés – azt a védelmi rendszered felismeri és kiiktatja. A tapasztalatok szerint a gyógyító mozi jól használható olyan „közönséges” betegségeknél, mint a nátha, torokfájás, hasmenés… De segít a fejfájás vagy a fogfájás enyhítésében is. Azt azonban tarts észben, hogy mindez nem helyettesíti, hogy orvoshoz fordulj, ha szükséges – csak kiegészíti az orvosi kezeléseket.
Muszáj ezekben hinnem?
Az a baj, hogy ahhoz, hogy működjön, hinnem kell benne, én meg nem hiszek…
Talán meglepődsz, de nem kell hinned benne ahhoz, hogy működjön. Bármiben hinni – főleg egy olyan helyzetben, mint a daganatos betegség, amikor kihúzták a talajt a lábad alól, minden felborult, minden bizonytalanná vált –, nem olyan egyszerű. Engedd meg magadnak azt is, hogy ne higgy.
Ráadásul teljesen elfogadható – sőt, kifejezetten okos dolog –, ha valaki nem hisz el vakon olyasmit, aminek a működéséről még nem győződött meg. Akkor hidd el, ha kipróbáltad, és működik. Ha csinálod, és azt érzed, hogy jó hatással van rád.
Ha kipróbálod, és azt tapasztalod, hogy az imagináció alatt elsimul a lelked, javul a közérzeted, ettől majd megszületik, megerősödik benned a hit. Nem kell érte többet tenned, mint rendszeresen végigcsinálnod a gyógyító kép gyakorlatot.
Akár hiszed, akár nem 😊, vannak bizonyos élettani törvényszerűségek, amelyek akkor is működnek, ha nem hiszel bennük. Amikor valaki legurít egy deci vodkát, néhány perc múlva akadozik a járása és a beszéde is – ha hisz benne, ha nem. A képekre a szervezet reagál. Hogy mindez nálad hogyan működik, akkor derül ki, ha kipróbáltad. A hangsúly nem a hiten van, hanem a rendszerességen és a tudatos figyelmen.
Figyeld meg, hogy hogyan érzed magad egy-egy gyógyító imagináció után, egy hét, két hét vagy több hét távlatában… Kövesd, hogyan hat rád, ha rendszeresen szánsz időt arra, hogy összekapcsolódj önmagaddal, lecsendesedj, befelé fordulj, és kövesd a tested–lelked jelzéseit. Ellenőrizd te magad, milyen változást hoz, milyen kapaszkodót jelent, ha a „rák”-ról eddig futó programot felcseréled a szervezeted egyensúlyi működését megjelenítő képsorokra.
Tudományos tapasztalat: a kép ereje
A Nyírő-OPAI csapata néhány éve végzett egy érdekes vizsgálatot. Olyan, háborús vagy más megrázó érzelmi traumát átélt emberek vettek részt a vizsgálatban, akiknél a traumát követően szorongásos zavar alakult ki. A kutatás résztvevőinél azt nézték, hogy az alkalmazott pszichoterápiára hogyan változnak a pszichés tünetek. Az agyban lezajló folyamatokat is regisztrálták MR-vizsgálattal, és követték egy bizonyos gén kifejeződését, amely összefügg a traumát követő érzelmi zavar kialakulásával, valamint a vérben mérhető stresszhormonok szintjével.
Ami igazán érdekes, hogy a pszichoterápiát kiegészítették imaginációs gyakorlatokkal: a vizsgálati alanyok relaxált állapotban felidézték, és szimbolikusan megsemmisítették a trauma képeit. Az eredmények alapján a kutatók úgy vélték, hogy a képekkel való munka megerősítette, és nagyszerűen kiegészítette a pszichoterápia sikerét.
Hogyan tudom, hogy valóban hatékony a gyógyító kép gyakorlat?
A gyakorlat hatékonysága több szinten tetten érhető. Az első lépcső egészen egyszerű: ha elhatározod, hogy minden nap néhány percet magaddal foglalkozol, a testi és lelki állapotodra figyelsz, egy nagyon fontos kulcsot kapsz önmagadhoz. Megismered, „megtanulod” magad.
Például: ha valaki először megy gombát szedni az erdőbe, először az összefüggő, szürke avaron kívül semmit sem lát. Ha egy rutinos gombaszedővel megy, teljesen el lesz képedve, milyen gyorsan megtelik a kosara. Érthető: a gyakorlott szem minden apró részletet észrevesz. Ha rendszeresen jár gombázni, ő is megszerzi ezt a gyakorlatot, „rááll a szeme”.
A gyógyító kép gyakorlattal ugyanez történik: ráállsz önmagadra. Pontosabb, finomabb testi és lelki jelzéseket is fel fogsz ismerni. Ha az igényeidet korábban és pontosabban azonosítod, a szervezeted nagyobb teret kap, hogy megkapja mindazt, amire szüksége van.
„Jaj, mire hazaestem, lerogytam a kanapéra, és akkor vettem észre, mennyire elfáradtam!” – Te is ismerheted ezt a mondatot? A gyógyító kép gyakorlat segítségével előbb megállsz majd, megpihensz néhány pillanatra. Olvastál a gyógyító kép „villanás” változatáról, amely néhány perc alatt segíthet kellemesebb, derűsebb állapotba kerülni.
Ez azért nagyon apró dolognak tűnik, ha egy olyan veszélyes betegségről van szó, mint a rák.
Lehet, hogy azt gondolod, ez egy ilyen apró, jelentéktelen dolognak nincs ereje egy olyan „rémmel” szemben, mint a daganatos betegség. Mégis, hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy a gyógyító kép gyarkorlata komoly fogódzót jelent. Az egészen bizonyos, hogy az érzelmeidre jó hatással lesz…és ami segít megőrizni az erőd, a stabilitásod, az segíti a tested gyógyulását is.
Az igazi, megnyugtató megoldás valóban az lesz, amikor megtalálják azt az egy, biztos, hatékony módszert, ami végérvényesen legyűri ezt a kórságot. De azt hiszem, arra, hogy önmagunkkal jóban legyünk, hogy figyeljünk a testünk üzeneteire, a lelkünk rezdüléseire, akkor is szükségünk lesz. Talán épp azért, hogy megakadályozzuk, hogy olyan állapotba sodródjunk, amit a szervezetünk nem szeret, nem visel jól. Főleg a kezelések után, az új egyensúly kialakításában és megtartásában – ennek nagy jelentősége van.
Sok érintettől hallom, hogy a betegség során megélt élmények változást hoztak abban, hogyan állnak önmagukhoz. Megtanulták, hogy tudnak jobban figyelni, jobban őrködni a jóllétük felett. A nagyvárosi élet kihívásaihoz és tempójához idomult embernek ez nem egyszerű. Az eredeti közegükből, a „földközelből” kinőve mára eltávolodtunk attól a ritmustól, a napok és évek, hétköznapok és ünnepek ciklusától, ami az emberi létezést évezredeken át szelíden, természetesen keretezte. „Modern” emberként ehhez visszatalálni kihívást jelent. Erről szól ez a néhány blogbejegyzés is itt.
De a kérdésedre visszatérve: honnan tudod, hogy a gyógyító kép hatékony? A második lépcső a közérzeted. Vagyis az, ahogy az imagináció alatt érzed magad, miközben elképzeled a szervezeted helyreállt működését, átéled ennek az örömét, háláját… Sokan úgy írják le, hogy mire a végére érnek a gyakorlatnak, derűsebbnek, elsimultabbnak, erősebbnek, reménytelibbnek, tettrekészebbnek érzik magukat.
Megint „gyakorlatot” írok, pedig, ahogy már mondtam, nem szeretem ezt a szót. A „kaland”, az „élmény” sokkal jobb fogalmak, és az az igazán klassz, ha te is így fogod fel.
Nagyon furcsa ám örömöt vagy hálát érezni, amikor azt gondolod, hogy épp egy gyilkos kór dolgozik benned…
A daganatos betegség – és az azt kísérő rettenetes félelem – mindent átsző, mindent megváltoztat. A gondolkodásról szóló fejezetben olvashatsz majd arról, hogy a félelem hányféle gondolati torzítást, gondolati „csapdát” alakít ki. Ilyen például, hogy aki megkapja ezt a diagnózist, öntudatlanul azonosítja magát a betegséggel.
Ha valaki bejön a rendelőmbe, az első mondata gyakran az, hogy „rákos vagyok”. Nem az, hogy „három tüneményes kislány édesanyja vagyok, akiket ma egy finom kávé mellett megreggeliztettem, és bájosan felöltöztetve, készre bepakolt táskával, uzsonnával iskolába kísértem”, vagy „pénztáros vagyok a SPAR-ban, a múlt hónapban, épp a diagnózis kiderülése előtt én lettem az év dolgozója, és főpénztárosi pozícióra jelöltek”. Olyan, mintha mindez hirtelen semmivé válna, mintha a „rák” elsöpörné. A jövő rémülettel teli képei elfedik a jelenben ott rejlő lehetőségeket. A betegség okozta félelem eltakarja, láthatatlanná teszi, pedig ott van. Erről olvashatsz majd a gondolkodásról és a jelenlét erejéről szóló fejezetekben.
Mégis, bármilyen furcsán hangzik, a daganatos betegség diagnózisával is, még a kezelések alatt is, egy csomó dolog nagyszerűen működik a szervezetedben. Szervrendszerek egész sora dolgozik azon, hogy helyreállítsa és fenntartsa a rendet. A szíved dobog, a tüdőd ellát friss oxigénnel, a gyomrod emészt, a méregtelenítő szerveid semlegesítik és eltávolítják a káros anyagokat. A sejtgyár elkötelezetten dolgozik, ép és hatékony sejtek tucatjait állítja elő. Ha mindebbe belegondolsz, értelmet nyerhet az öröm és a hála is. A gyógyító mozi gyakorlata alatt épp ezt teszed, belegondolsz, a képek nyelvén…
Honnan tudom, hogy működik?
…és mik a további lépcsők? Honnan tudom, hogy a gyógyító mozi valóban működik?
A második lépcső – ahogy írtam – az, hogy a gyakorlat után, vagy már a gyakorlat alatt jobban érzed magad. Javul a közérzeted, kiengedsz, feltöltődsz.
A harmadik lépcsőt az jelenti, hogy ez az érzés kezd tartóssá válni – de legalábbis egyre könnyebben megteremthető. A kezelések és a hétköznapok sok-sok kihívása időről időre elsodorhatja, mégis, a rendszeresen végzett relaxációs–imaginációs gyakorlat stabilitást ad. Ritmust – talán nem nagy szó ide – egy rituálét, amikor tudod, hogy önmagaddal vagy, önmagadért vagy.
Nagyon sokszor látjuk, hogy a rendszeresen végzett gyakorlat mellett csökkennek a mellékhatások – talán ez a következő szintje annak, hogy a gyógyító mozi működik.
Persze azt várni, hogy bármilyen nehéz kezelés semmilyen mellékhatást ne okozzon, túlzó elvárás. De gyakori tapasztalat, hogy a mellékhatások szelídülnek, jobban tolerálhatóvá válnak. Talán magyarázat is van erre: a fájdalom vagy bármilyen kellemetlen tünet nem pusztán a test ügye, a pszichénknek is köze van a kialakulásához. Aki nyugodtabb, lelkileg felvértezettebb, annál kisebbek a test test állapotára rakódó plusz pszichés terhek. Ott, ahol a lélek kisimultabb – ahogy azt már többször írtuk – a test is jobban érzi magát.
A gyógyító mozi hatásának van egy olyan tartománya, amely nehezebben magyarázható, ahol nem ismerjük, pontosan még értjük a működését, de tapasztaljuk, hogy létezik. Számos tanulmány vizsgálta, hogyan változnak a szervezet különböző paraméterei – vérnyomás, disztressz-szint, immunfunkciók – imagináció alatt és után. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyógyító mozi során ezek az értékek kedvező irányba mozdulnak, és bizonyos immunsejtek – köztük a legelszántabb NK sejtek – aktivitása is mérhetően megnövekszik. Ezt még nem tudjuk pontosan, hogy miért van. Egy biztos: a test ahhoz szokott, hogy kövesse az elme utasításait. A fejben megjelenő képek változást okoznak – használjuk hát, hogy a felborult egyensúly helyreálltát így is segítsük.
Mi van, ha csalódok?
Félek, hogy hiábavalóan reménykedem, mégis csalódás lesz a vége…
Ez a félelem teljesen érthető, teljesen átérezhető. Aki átélte azt a sokkhatást, amit a daganatos betegség diagnózisa, a halál semmiből odapattanó réme jelent, tudja, miről beszélsz.
De felfoghatod úgy, hogy minden egyes dolog, amit magadért teszel – kezelések, kontrollok, jó ételek, mozgás, zene, tánc, relaxáció, imagináció… és még hosszan sorolhatnánk – egy-egy gyöngyszem a jóllétedért fűzött szimbolikus láncon. Minél több gyöngyszemed van, annál több eszköz áll a rendelkezésedre. Ha elkeseredsz, ha a reményvesztetté válsz, valamelyiket mindign megtalálod. Ha sokat „felfűztél”, a gyógyulási gyöngyszemeid szép, hosszú láncán mindig találsz egy olyan szemet, ami reményt ad, ami segítséget jelent.
Az is sokat segít, ha vannak olyan társaid, akik veled együtt haladnak a gyógyulás felé. Néhány kölcsönös, megértő, biztató szó olykor nagyon sokat jelent. Az meg még erősebb kapaszkodó adsz, ha találkozol olyan társakkal, akik már maguk mögött hagyták a betegséget. Ők mind egy egy gyöngyszem a sikerese megküzdését fűzött láncodon.
A gyógyulási út gyöngyszemei – Fűzd fel szimbolikusan
Ha kedved van, elkezdhetsz fűzni egy olyan láncot, aminek a szemei szimbolikusan azokat a dolgokat jelenítik meg, amiket a gyógyulás útján megtettél magadért. Egy könnyű séta, egy kellemes beszélgetés vagy jóleső nyújtózás – minden nap odakerülhet valami a gyógyulás gyöngyszemei közé. Jelezheted rajta az egyes kezelések végét vagy a kontrollok eredményeit is.
Még mindig nehéz elhinnem, ez tényleg segít?
Ha erre becsülettel válaszolok – most amikor írom, közel 25 év pszichoonkológiai gyakorlattal a hátam mögött is – azt mondom: nem tudom. Az meg még kevésbé tudom megmondani, kinél igen, kinél nem, és ha igen, miért… Mégis az a véleményem, érdemes adni ennek egy esélyt. Rengeteg ámulatra méltó dolgot láttam. Olyanokat, hogy néha nekem magamnak is nehéz elhinnem…
A sok történet közül itt egy olyan esetet osztok meg veled, aminek a hőse ugyancsak hitetlen volt… és az is maradt. Hitetlen immár 8 éve – és azt hiszem, ez egy nagyszerű hír.