Vegyél egy mély levegőt. Lassan szívd tele a tüdődet, néhány másodpercig tartsd benn, és most kezdd el kifújni, lassan, hosszan… Oké, most még egyszer. Még néhányszor, ahogy jól esik. Már most érezd, hogy ettől könnyebb.
Felborult az életem… Van kiút?
Ha most szembesültél a diagnózissal, rengeteg érzés kavarog benned. Leírhatatlan, kimondhatatlan érzések tömkelege, egy egész, megfoghatatlan, nyomasztó félelem-özön. A helyzet, ami rád szakad, felborítja az egész világod. És nem csak az út elején. A daganatos betegség mindvégig komoly érzelmi kihívást jelent. Bármikor rád támadhat a kétség és a félelem. Újra és újra előtörhet a kétségbeesett kérdés: „most mit tegyek?!”
Kezdd ezzel: csak lélegezz. A következő részben megmutatom, hogyan és miért. Az egyetlen dolgod az, hogy őrizd meg önmagad számára – önmagad. Szükség lesz az erődre, és a kreativitásorda is – de ami most kétségbeejtő és átláthatatlan, lassan tisztulni kezd. Látni fogod, hogy sokkal több eszközöd van arra, hogy az egyensúlyod újrateremtsd, mint azt gondolod. A betegség érzelmi terheiről már volt szó.
Induljunk hát, fedezzük fel együtt a rendelkezésedre álló eszközöket.
Félek! Mit tegyek?
Az út, amin most elindulsz, hogy az új egyensúlyt megtaláld, hosszú. Ráadásul nem egy diadalmenet, tele van kihívásokkal és buktatókkal. De – amit most talán nem hiszel – tele van szép és meghitt, emelkedett és örömteli pillanattal is. Sokan azt mondják, gazdagabban jöttek ki a belőle a végén, mint ahogy belementek – ez is bizonyára nagyon idegenül hangozik most neked. Nem is kell ezzel foglalkoznod, majd odaérsz…
A legnagyobb kihívás – és egyben a legfontosabb teendő ebben a pillanatban – kivédeni azt, hogy a félelmeid leterítsenek.
Számos vizsgálati eredmény bizonyítja, hogy azok, akik nem adják meg magukat, akik nem adják fel korán, nem legyintenek idő előtt, kétségbeeséstől vezérelve: „úgy is mindegy”, akik részt kérnek a saját gyógyulásukból és aktívan tesznek magukért, azoknak sokkal jobbak a gyógyulási esélyeik.
Aktívan tenni magamért? Ez mit jelent? Fogalmam sincs, mit kellene tennem!
Talán észre sem vetted, de igazából már elkezdted, már elindultál ezen az úton. Jó, ha tudsz róla, ha tudatosítod magadban. Ha már teszel valami klassz dolgot önmagadért, jó, ha tisztában vagy vele. Ezzel valahogy megragadod, valóban magadévá teszed. És azzal, hogy olvasod ezeket a sorokat, hogy odafigyelve lélegezni kezdtél, a kezedbe vetted a sorsodat. Önmagában már ezzel rengeteget tettél magadért. Innentől nem csak kiszolgáltatottan sodródsz, de aktív részese vagy a történéseknek. És itt vagyok veled, kísérlek.
Nagyon elveszettnek érzem magam. Az orvos nem mond semmit…
Azért vagyunk mi itt, hogy ebben az elveszettségben segítsünk. Nem vagy egyedül. Egy virtuális csapat vesz körül, aminek a tagjai már megjárták előtted ezt az utat. Itt vannak veled mind, akik pontosan ismerik, mit jelent a daganatos betegség diagnózisa. Tudják, mit jelent a kétségbeesés, mit jelentenek a kezelések, a mellékhatások, mit jelent a kontrollok eredményére várni. Milyen meglátni a rettegést a gyerekük, az édesanyjuk, a házastársuk szemében… Átélték, és itt vannak. Volt, hogy megrogytak – ez is hozzátartozik. De – segítséggel – nekiindultak újra. A társak, segítők, barátok támogatásával felálltak, és mentek tovább.
Hamarosan itt is megismerheted majd közösségünk tagjainak történeteit: olyan emberekét, akik már egy, két, tíz, vagy akár húsz éve túl vannak a betegségen. Ezekhez bármikor visszatérhetsz majd, ha arra van szükséged, hogy erőt és hitet gyűjts. A történeteket később videókban és beszámolókban is szeretnénk megosztani. Lehet, hogy egyszer a tiéd is köztük lesz. 🙂
Addig is olvasd el blogbejegyzéseinket, amelyeket részben érintettek írtak, részben valódi történetek ihlettek:
Nézd, ebbe a közösségbe várunk! 🙂
Azokban a pillanatokban, amikor rám tör a félelem, minden átláthatatlanná válik. Egy csomó kétségbeesett, megválaszolatlan kérdés kavarog a fejemben.
Van olyan kérdés, amit az orvostól kell megkérdezned, és tudjuk, hogy az orvostól kérdezni nem mindig egyszerű. A várótermek zsúfoltak, az ellátás sokszor lelketlen, gépies. Nem könnyű kiszakítani néhány zavartalan percet, amikor tényleg úgy érzed, az orvos rád figyel.
Miközben ezeket a sorokat írom, azt remélem, hogy a fenti mondatok hamarosan aktualitásukat vesztik. Bízom abban is, hogy ez a könyv hosszú életet él majd, és akkor is segítséget jelent az érintetteknek, amikor az orvossal való szót-találás már korántsem lesz ilyen nehéz. 😊
Ráadásul a hatalmas érzelmi káosz sem segít, amiben vagy. Ez a helyzet nem egyszerű: az ember azt sem tudja, hova kapjon, mit kérdezzen. Pedig nagyon fontos, hogy az orvosoddal jó kapcsolatban legyél – végig, az egész kezelés alatt, és még utána, a kontrollok során is. Rengeteget ad: nagy erőt, biztonságérzetet, ha úgy érzed, jó kezekben vagy.
Krízisablak
A daganatos betegség ténye szinte felfoghatatlan. Sokan elmondják, hogy egyszerűen lefagytak, képtelenek voltak felfogni, amit az orvos mond. Ezt úgy hívjuk, hogy „krízisablak”. Ilyenkor segít, ha kérdésekkel felkészülten érkezel az orvosi találkozóra.
Adunk ezért néhány szempontot az orvossal való hatékony kommunikációhoz is, erről itt olvashatsz.
Egészség Hídja Összefogás oldalon is találsz egy praktikus összefoglalót. Ez elsősorban emlőrákkal érintetteknek ad segítséget: Mit kérdezz az orvostól?