Teljesen érthető, ha valahogy józan érveléssel próbálsz meg kijutni egy szorongató helyzetből. Alapvetően gondolkodó lények vagyunk, és a gondolkodás az elsődleges stratégiánk: ha egy helyzet nehéz, így akarjuk oldani. Ez többnyire jól működik: ha valamit higgadtan, célszerűen végiggondolunk, a legtöbb esetben tényleg segít. Csakhogy itt szó sincs higgadtságról, vagy célszerűségről. Fogadd el: ha szorongó lélekkel, szorongó aggyal mérlegelsz, bármire jutsz is, szükségszerű, hogy tévedsz.
A félelem szorításában a gondolkodás csal, már nem tudsz józanul mérlegelni. Ráadásul a szorongás újabb és újabb „ötleteket” dob be. Veled is sokszor megtörténhetett már, emlékezz vissza: ahelyett, hogy nyugvópontra érnél, a kétségbeesett köröket járod, vég nélkül. Ahelyett, hogy bármi eredményre jutnál, csak az érzelem-kép-gondolat gombóc dagad tovább. Ráadásul a szorongás újabb és újabb „ötleteket” dob be.
Szóval jobban teszed, ha nem állsz szóba a szorongással…
Hagyd, hogy közötted és a félelmeid között kialakuljon egy kis távolság. Távolabbról, erősebb kapcsolattal a megfigyelő, józan fejeddel, könnyebb lesz valóban reálisan átlátnod a szituációt.
Amikor ezt megpróbálom, ha átmenetileg sikerül is, pillanatok alatt újra a félelem köreiben pörögve találom magam. Mit tehetek?
Minél jártasabb vagy azokban a technikákban, amik segítenek, annál könnyebben megy majd a dolog. Sokat segít, ha tudatosítod a helyzeteket, hogy a szorongás „hazug” rémképekkel rántott a mélybe. Gyűjtsd össze ezeket az eseményeket, akár utólag is: a csokorba szedett példák figyelmeztetnek majd.
A gondolati váltókról szóló részben talált lehetőségmindegyikét próbáld ki, nézd meg, hogy nálad melyik működik. Több eszközt is felhasználhatsz ebből egy idő után kialakul a saját megoldómintád. Ne feledkezz meg a relaxációs rutinodról sem!
Még egy:
Állítsd le tudatosan a belső párbeszédet!
Ha belemész a lehetőségek latolgatásába, akkor ahelyett, hogy nyugvópontra kerülnél, egyre több gondolati körrel „gazdagodik” a szorongás-gomolyag. Amikor tudatosítottad a fejedben futó párbeszédet, egy egyszerű „stop” jelszóval állítsd le. A figyelemelterelő „csörgők” segíthetnek, hogy ne tudj visszatérni a korábbi vágányra.
A következő fejezetben a „csörgőkről” olvashatsz, tarts velem.