Így működik az információhiány
Az információhoz visszatérve: ha a vizsgálatok és kezelések alatt mindig tudod, mi vár rád, és tisztában vagy a következő lépéssel, az sokat segít. A régi szabály újra: azon gondolkodni, „mi lesz, ha…”, nem segít, csak a szorongást erősíti tovább. Persze tudom, ez nem ilyen egyszerű.
Ahol nincs elég, vagy nem megfelelő a tájékoztatás, az agyunk elkezdi betömni a hiányzó lyukakat. Innen-onnan hallott történetekből félelmetes, gyakran elrugaszkodott lehetőségeket generál. Mindezt öntudatlanul, akaratlanul teszi. Éppen ezért van helye a korrekt információnak: segít a dolgokat a tudatos, reális mezőben tartani.
A megfelelő tudnivalók hiánya szorongást okoz – de ugyanez érvényes a túl sok, vagy rossz minőségű információra is. Az interneten könnyen el lehet veszni az információáradatban, ami nem csökkenti, hanem növeli a szorongást. Hasonló a helyzet a környezetből jövő, jól szándékolt, de félrevezető tippekkel: mindenki tudja, mi biztosan segít, vagy mit nem. Az onkológiai betegséget mindig a megfelelő szakember kezeli, olyan tudással és tapasztalattal, amit pár napos utánaolvasással senki sem szerezhet meg.
A tiszta és hiteles információ érdekében
1. Ne hasonlítsd a saját eseted máséhoz!
Attól, hogy látszólag hasonló a diagnózisotok, a te eseted teljesen különbözhet a betegtársadétól. Ma már számos olyan paramétert vizsgálnak, amelyek közvetlenül a kóros sejteket elemzik. Ez két embernél, azonos diagnózis esetén is eltérő lehet. Ha nálad valami másképp zajlik, mint nála, annak megvan az oka.
2. Az onkológustól kérdezz!
Gyakran látni, hogy az érintettek a Facebook betegfórumán egymással „véleményeztetik” a leletüket vagy egy-egy tünetüket. Ezek a kérdések azonban az orvosra vagy egy képzett szakasszisztensre tartoznak. Laikusoktól, betegtársaktól kapott válasz – bármilyen jó szándék is vezérelje – félrevezető lehet.
3. Haladj a kijelölt úton!
Egy helyzetnek több megoldása is létezhet. A gyógyuláshoz többféle út vezethet, és ezek egyenrangúak. Nincs jobb vagy rosszabb, csak olyan, amely – alapos mérlegelés után – számodra és a kezelést végző csapat számára akkor, ott a legmegfelelőbb. Ha azonban kételyed támad, állampolgári jogod, hogy a társadalombiztosítás terhére ingyenesen másodvéleményt kérj.
4. Maradj partneri viszonyban, hogy jól dönthess!
Bár az idő szorítása sokszor nehézzé teszi, fontos, hogy bizalommal fordulj gyógyítóidhoz. Sokat jelent, ha megőrzöd a nyílt, egyenrangú, partneri kapcsolatot, és ha szükséged van információra, kérdezel. Gyakran halljuk vagy olvassuk, hogy „a végső döntést a betegnek kell meghoznia” – és ez rendben is van így. Ennek a mondatnak az igazi jelentőségét azok értékelik igazán, akik tanúi voltak annak a kornak, amikor az orvos szava megfellebbezhetetlen volt. Sokkal könnyebb együttműködni egy olyan kezelési tervvel, amely nem kényszer, nem szigorú és értelmetlen előírás, hanem szabad döntés eredménye. Betegként azonban nem lehet egyedül jó döntést hozni: ahhoz, hogy felelősen mérlegelhess, szükséged van az orvossal folytatott párbeszédre.
5. A félelem torzít.
Ha emlékszel mindarra, amit a gondolkodási szűrőkről írtunk, pontosan érted ezt az állítást: a félelem torzít. Minden, amit érintettként hallasz, átszűrődik a betegség keltette félelem-szűrőn. Ezért számolnod kell azzal, hogy amit az orvos szavaiból megértesz, vagy amilyen következtetést levonsz, az a félelem torzító hatásán keresztül sokszor „negatív irányba” módosulhat. Vedd figyelembe, hogy ami elsőre megjelenik benned bármilyen, a betegséggel kapcsolatos információnál, az nagy valószínűséggel egy automatikus, torzított gondolat. Adj időt és lehetőséget magadnak, hogy megtaláld a „második gondolatot”, és korrigáld a félelem okozta torzítást.
A következő fejezetekben ehhez kapsz gyakorlati eszközöket, de előtte még néhány szó az orvossal való kapcsolatról.